Hosszú ideje ma van az első nap, amikor nem az ébresztőórára keltem. Azért (ha már felébredtem), ránéztem a telefonomra, meg az e-mailjeimre, és megláttam az üzenetet, hogy letiltott a wordpress oldalam (ezen fut ez a blog). Gondoltam, visszaállítom, de ha már visszaállítottam, akkor ideje volna valami értelmeset megosztani a karácsonyról.
Márai Sándor szavai jutottak eszembe:
„Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.”
Ezen elindulva kezdtem el elmélkedni a karácsony csodájáról. Villámgyorsan eljutottam a téli napfordulóhoz (idén csütörtökön délután volt, ha valaki nem tudná). Innen persze az egyik legszebb megfogalmazás jutott eszembe, amit ezzel kapcsolatban szerintem valaha leírtak:
„Az asszony szívében megbizsergett hirtelen az öröm. Hosszabbodnak a napok! Egy jóakaratnyit, így mondta az öreg. Ettől a mai estétől kezdve naponta egy jóakaratnyit. Naponta egy jóakaratnyival közelebb jön a tavasz.” (Wass Albert: A funtineli boszorkány)
Csoda, remény, világosság: itt tartottam. Na, ezt jól kiokoskodtam, gondoltam, erről fogok írni, meg persze valamit kellene a szeretetről is. Aztán a csodáról, meg az élet értelméről elmélkedtem magamban (persze pusztán a blogbejegyzés kedvéért), majd kutakodtam a neten. Itt már tényleg nem tudom, hogy jutottam el az Ároni áldásig, és Cseri Kálmán református lelkész 2006-os prédikációjáig, de itt már nem a blogbejegyzésen járt az agyam, hanem azt éreztem, hogy végre elcsendesedtem, és valamit megértettem: nem kell egymásnak többet kívánnunk karácsonykor, mint amit az Ároni áldás ad (4Móz 6, 22-27):
“Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged!
Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad!
Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!”
Cseri Kálmán igemagyarázatát itt tudod elolvasni (érdemes): http://www.refpasaret.hu/pasaretpred/2006-01-15csk08h.html
János evangéliuma szerint (Jn 14, 27) Jézus ezt mondja: “Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen.”
Amikor békés karácsonyt kívánunk, akkor mi, keresztyének ezt, a Jézus által adott békességet kívánjuk. Jézus születése hozta el számunkra ennek a békességnek a lehetőségét, ezért adunk hálát karácsonykor.
Csoda, remény, világosság, békesség, egymás felé fordulás: nekem ezt jelenti a karácsony. Az Ároni áldásnál többet, jobbat nem tudok kívánni, ezt kívánom most mindenkinek:
“Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged!
Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad!
Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!”
Dr. Mihály Andrea 